Az őszi, téli hidegebb hónapok beköszöntével a bőrszárazság egyre gyakoribb probléma, mely minden korosztályt érint. A kiszáradt bőrfelszín hámló, érdes, durva tapintatú, időnként fájdalmas berepedésekkel tarkított, különösen mosakodás vagy fürdés után húzódó, feszülő érzés, viszketés, foltos kivörösödés jellemzi. Igen kellemetlen tünet, mely a mindennapi életvitelt, az éjszakai alvást, pihenést is jelentősen korlátozza.

Bőrünk épsége nagyon fontos, mivel szervezetünk első védelmi vonalaként képesnek kell lennie a mechanikai, fizikai, kémiai és biológiai behatásoknak ellenállni. A bőr külső védőrétegét a külvilággal határos szarusejtek és a közöttük lévő réseket kitöltő természetes zsírok (lipidek) alkotják, melyet egy téglafalhoz hasonlóan kell elképzelni, ahol a tégla a szarusejtnek, a malter (habarcs) pedig a szarusejteket körülvevő zsíroknak fele meg. A szarusejtek közti zsírok (lipidek) több mint felét a ceramidok teszik ki, melyek a szarusejtekben képződnek és onnan kerülnek a sejtek közötti térbe. Természetesen a bőrfelszínre a faggyúmirigyekből is kerülnek lipidek hozzájárulva a bőrt védő zsírköpenyhez.

Ez a jól záró és szigetelő „tégla-habarcs” felépítés akadályozza meg a bőr vízvesztését és a külvilágból származó irritáló, allergizáló, fertőző anyagok bejutását a bőrünkbe. Tehát a bőr zsírtartalma, zsírköpenye jelentősen befolyásolja bőrünk védekező funkcióját. A bőrszárazság rendszerint a külső lipidrétegek csökkenésével függ össze, ami felgyorsítja a bőr vízvesztési folyamatait, ezáltal annak kiszáradásához vezethet, ami ettől jobban irritálódik, könnyebben jelennek meg rajta allergiás reakciók, gyulladások, ekcémák, sőt bakteriális vagy gombás fertőzések is.

Mi okozhat BŐRSZÁRAZSÁGOT?

A nemkívánatos állapot hátterében számos tényező állhat, így például a genetika, hiszen egyéni adottságainktól is nagyban függ, mennyire hajlamos a bőrünk a kiszáradásra.

Ám leggyakrabban a bőrt érő külső hatások okozzák a panaszokat.

A téli időszakban még az egyébként normál ápolást igénylő bőr is érzékenyebb, szárazabb lehet. A fűtési szezon kezdetével a lakások levegője gyakran túl száraz, és emellett a hűvösebb, szeles időjárás is kiszáríthatja bőrünket. Hidegben csökken a szaruréteg rugalmassága is, így a bőrfelszín berepedezik.

A kézfejeken alig található a nedvesség megtartását biztosító faggyúmirigy, és emellett a kézmosások során naponta több alkalommal is a víz, szappanok, fertőtlenítők és forró levegő szárító hatásának vetjük alá. A bőr ezért ezeken a területeken gyakran válik szárazzá, érdessé, súlyosabb esetben ki is repedezhet.

Ám a melegebb évszakokban is megjelenhet, például a hosszan tartó napozástól, a nem megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása miatt, éppúgy, mint a hosszú ideig, meleg vízben történő fürdés következtében.

Bőrünk az életkorral is egyre szárazabb, viszketőbb lesz, melyet a bőr sorvadása, normál funkcióinak csökkenése magyaráz. Különösen idősebbek esetében igen gyakori probléma a száraz bőr (60-70 éves kor körül akár több mint 50% lehet az aránya azoknak, akik időnként száraz bőrük miatt viszketnek).

A gyermekek bőre nem csak kinézetében, de működésében is különbözik a felnőtt bőrtől. A babák bőre ugyanannyi rétegből áll, mint a felnőtteké, azonban minden réteg jelentősen vékonyabb, bőrvastagságuk csupán egy ötöde a felnőtt bőr vastagságának. A bőr legfelső rétege, a szaruréteg is sokkal vékonyabb és a sejtek lazábban helyezkednek el, mint a felnőtt bőrben. A verejték- és faggyúmirigyek szintén kevésbé aktívak, mint a felnőtteknél, ezért a bőrt védő zsírköpeny még aránylag gyenge. Ennek következtében, a bőr védő funkciója korlátozott: különösen érzékeny kémiai, fizikai és mikróbás hatásokra, a baba bőrével érintkező anyagok könnyebben felszívódnak és mélyebb bőrrétegekig hatolnak. A babák bőre hajlamos a kiszáradásra a fokozott vízáteresztő képesség és a minimális faggyútermelés miatt.

A száraz bőr ápolása a kíméletes tisztítással kezdődik. Minél többet, minél hosszabban és minél melegebb víz éri a bőrünket annál jobban kiszárad. Ezért a hosszú, forró fürdők helyett a rövid, minél kevésbé meleg vizes tusolás a legelőnyösebb. Emellett a hagyományos szappanok és erősen illatosított szárító hatású tusfürdők helyett illat-, színezék és szappanmentes olajos vagy krémes tusfürdők használata ajánlott, melyek nem oldják ki a bőrben lévő természetes zsírsavakat. A fürdés után óvatos mozdulatokkal itassa fel a vizet, kerülje a dörzsölő durva mozdulatokat a törülközővel. Minden tusolást követően mihamarabb alkalmazzon lipidpótló, zsírokban gazdag testápolót. Bőrszárazság esetén irritáló anyagú (műszálas, gyapjú) ruhák helyett részesítsük előnyben a pamutból vagy selyemből készült ruhákat.

Amennyiben ezek az egyszerű módszerek hatástalanok, esetleg bőrgyulladás, fertőzés, seb alakul ki a bőrön, egyéb kísérő tünetek jelentkeznek, foltokban alakulnak ki száraz, hámló bőrterületek, illetve, ha a viszketés az alvást, iskolai és munkahelyi teljesítményt zavarja, akkor mindenképp ajánlott egy bőrgyógyász szakorvos felkeresése. Egyes betegségekre éppen a bőrszárazság hívja fel a figyelmet, Ilyen esetekben a bőrszárazság mellett egyéb tünetek is segítenek a diagnózis felállításában.

Dr. Borbély Eszter

Bőrgyógyász főorvos

Bőrszárazság: okok, tünetek és a megfelelő bőrápolás