A barnulás ára, avagy tudnivalók a szolárium használatáról egy bőrgyógyász szemével.

Téli időszakban egyre többen veszik igénybe a szoláriumot a borús, napfénytől mentes napok átvészelése, vagy épp rövid hangulatjavítás céljából. Bőrgyógyászati szempontból azonban nem árt az óvatosság, a szolárium működésének, hatásainak ismerete.

A bőr barnulása egy védelmi folyamat beindulását jelenti, melynek célja a szervezet megóvása az UV-sugárzás okozta DNS károsodástól.

A bőrünk, szemünk, hajunk színét meghatározó pigment a melanin, a fiziológiás fényvédőnk, mely csökkenti a bőrbe jutó UV sugárzást annak elnyelésével. Napozás hatására tehát több melanin keletkezik, bőrünk barnul, így igyekszik a szervezet védeni magát a káros sugarakkal szemben.

De mi történik szolárium használat során?

A szoláriumban az UV sugarak összetétele arányaiban egészen más, károsabb, mint a szabadban napozás esetén minket érő UV sugárzás. Az UV-A sugarak dominálnak a szoláriumban (UV-B sugarak 1-3%-ban vannak jelen), melyek mélyebbre hatolnak a bőrben, kevésbé okoznak gyulladást, „instant barnaságot” adnak (viszont nem tartós barnítók), bizonyított szerepük van a korai öregedés és a bőrrák kialakulásában.

Bőrünk szolárium használat során tehát rövid idő alatt nagy dózisban kap UV-A sugarakat az „instant barnaság” elérése céljából.

Az UV-A sugarakkal szemben a rövidebb hullámú UV-B sugarak erősen gyulladáskeltőek, ezek a sugarak felelősek a leégés során észlelt vörös bőrért, lassabban, de tartósan színezik a bőrt, az UV sugarakkal szembeni tartós védelmi rendszer kialakításában jelentős a szerepük. Szoláriumozás során UV-B sugarak elhanyagolható mértékben érik bőrünket. Sokszor hivatkoznak a szoláriumot használók az „előbarnulásra”, a „nyárra való felkészülésre”. Az eddig megbeszéltek alapján ez a teória egyértelműen nem helyénvaló. Egyrészt a szolárium használat UV-A sugarakkal terhel túl, másrészt az ott szerzett barnaság hozzávetőlegesen 5 SPF (sun protecting factor) fényvédelemnek felel csak meg, nem jelent tehát valós védelmet.

Szót kell még ejtenünk a D-vitamin szintéziséről.

Érintettük röviden az UV-A és UV-B sugarak hatásait, de hogyan keletkezik a sokat emlegetett D-vitamin?

Bőrünkben UV-B sugarak révén előanyagából a 7-dehidrokoleszterinből D3 vitamin azaz a kolekalciferol képződik. A D-vitamin fontosságát jól mutatja, hogy D-vitamin receptorral (VDR) gyakorlatilag szervezetünk minden sejtje rendelkezik.

Számos létfontosságú folyamatban van központi szerepe ennek a zsírban oldódó vitaminnak: többek között támogatja az immunrendszer normális működését, a csontok és fogak egészségét, a normál izomfunkciót, egészséges sejtosztódást, szénhidrát háztartást. Napjainkban a D-vitamin hiányos állapot sajnos globális egészségügyi probléma.

A szoláriumban elhanyagolható mértékben vagy szinte egyáltalán nem termelődik D-vitamin a dominálóan UV-A sugarak használata miatt, melyek nem serkentik a bőrben megfelelő mértékben a vitamin képződését. A D-vitamin pótlására tehát a természetes napfény (UV-B sugarak) illetve D-vitaminban gazdag étrend (csukamájolaj, halak, tojás), étrend kiegészítők általi vitaminpótlás javasolt, nem a szolárium használat.

A szoláriumban elszenvedett káros hatások kialakulásának mértéke nagyban függ a bőrtípustól, a bőr érzékenységtől: a világos bőrűek, magasabb anyajegy számmal rendelkező egyének, illetve a szeplős, gyermekkorban napégést elszenvedett szolárium használók is fokozott kockázatnak vannak kitéve. 18 éves kor alatt szigorúan tilos a szolárium használata, illetve a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a bőrgyógyászok jelen álláspontja szerint a szolárium bizonyítottan rákkeltő, sem kozmetikai célból, sem a jó közérzet növelésére nem javasolják/javasoljuk a használatát.

Dr. Gurzó Lilla

Bőrgyógyász szakorvos

Felhasznált irodalom: BVSZ, 2024, 100.évf.3.110-118., Bőrgyógyászat és venerológia 793-795.