Az inszomnia (kóros álmatlanság) kórképének áttekintése
Az alvás egy természetes élettani folyamat, tulajdonképpen a környezetünktől való tudati elszakadás, mely optimális esetben napi 7-9 órás regenerációs periódust jelent. Ez egy alapvető létszükséglet, mely az ébrenlét során szerzett fizikai és mentális fáradtság kipihenésére szolgál. Létrejöttét a tobozmirigy által termelt melatonin hormontermelődés stimulálja. Alváskor jellemzően a paraszimpatikus idegrendszer hatásai kerülnek előtérbe, tehát a légzésszám, pulzusszám, vérnyomásérték, testhőmérséklet, pupillaátmérő rendszerint lecsökken, az izmok pedig elernyednek. A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elősegíti a kognitív funkciók (memória, koncentráció) zavartalan működését, a napközben megtanult tananyag hiánytalan rögzülését és elsajátítását, illetve nem utolsó sorban segít leküzdeni a stresszt, ezáltal kiegyensúlyozott mentális állapotot biztosít.
Az inszomnia előfordulása és háttere
Az inszomnia (kóros álmatlanság vagy alvási elégtelenség) a leggyakoribb alvászavarok egyike, amely világszerte növekvő népegészségügyi problémát jelent. Hazánkban a lakosság körülbelül 9%-át érinti. Az inszomnia olyan állapot, amelyet a nehezített elalvás (elalvási idő túllépi a 30 percet), éjszakai többszöri ébredés vagy visszaalvási képtelenséggel járó kora reggeli ébredés jellemez. Az inszomnia diagnózisa akkor állítható fel, ha az alvás minőségi vagy mennyiségi zavarai ideális alvási feltételek mellett is jelen vannak, illetve a panaszok legalább 3 hónapon át heti három vagy több éjszakát érintenek. A kialvatlanság napközben rendszerint negatívan befolyásolja a teljesítményt, koncentrációt és a közérzetet. Gyakoriak lehetnek a hangulatingadozások, illetve az esetleges hibák és balesetek kockázata fokozódik.
Az alvászavarok lehetséges okai
Az inszomnia kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, amelyek négy fő csoportba sorolhatók:
1. Alváshigiénés tényezők: Több műszakos munka, ügyeleti rendszer, lefekvés előtti digitális eszközhasználat, esti koffeinfogyasztás, illetve késői étkezések.
2. Stressz és alkalmazkodási problémák: Akut vagy krónikus stressz, illetve élethelyzet-változások (pl. vizsgaidőszak, válás, gyász stb.).
3. Környezeti tényezők: Időjárási változások, nem megfelelő alvási környezet (pl. zaj, fényforrás, magas hőmérséklet), esetleg hálótársunk horkolása vagy egyéb külső zavaró tényezők.
4. Egészségügyi problémák: Krónikus mentális állapotok, mozgásszervi fájdalmak, kardiovaszkuláris vagy tüdőt érintő betegségek stb.
Az alvásminőség romlásának következményei
A nem megfelelő alvás rövid távon fáradtságot, kimerültséget, koncentrációs és memóriazavarokat, ingerlékenységet és hangulati ingadozásokat eredményezhet. Az alvásmegvonás fokozhatja a munkahelyi és közlekedési balesetek kockázatát is. Hosszú távon az alvászavarok összefüggésbe hozhatóak az elhízással, depresszióval, kognitív hanyatlással, illetve szív- érrendszeri betegségekkel és cukorbetegséggel egyaránt.
Az inszomnia diagnosztikája és kezelési lehetőségei
Az alvászavarok diagnosztikai folyamata gyakran több tudományterület együttműködését igényli. Az elsődleges lépés az anamnézis felvétele, amely során a páciens életmódbeli szokásait, alapbetegségeit, illetve az esetleges zavaró környezeti tényezőket elemezzük. Minden esetben ajánlott kitérni az esetleges gyógyszerek és stimulánsok használatára is. Szükség esetén alvási napló, illetve alvásdiagnosztikai eszközök (pl. poliszomnográfia) alkalmazása, valamint fül-orr-gégész, szomnológus, neurológus vagy más szakorvos bevonása is indokolt lehet. A kezelés kulcsa a kiváltó okok azonosítása és azok célzott megszüntetése.
Életmódváltás, illetve a ,,nem gyógyszeres’’ kezelési lehetőségek
Az életmódbeli és alváshigiénés tényezők reformálása sokszor önmagában elegendőek az alvászavarok kezeléséhez.
1. Alváshigiénés szabályok:
o A hálószoba legyen csendes, sötét és kellemes hőmérsékletű.
o Az ágyunkat csak alvási céllal használjuk.
o Rendszeres lefekvési és ébredési idő tartása hétköznaponként, illetve amennyiben lehetséges hétvégén is.
o Koffein és alkohol tartalmú italok kerülése az esti órákban.
o Elektronikus eszközök használatának minimalizálása lefekvés előtt 2-3 órával.
2. Életmódbeli változtatások:
o Rendszeres fizikai aktivitás, lehetőleg a nap korábbi szakaszában.
o Kiegyensúlyozott étrend és a nehéz esti étkezések kerülése.
3. Relaxációs technikák:
o Meditáció, illetve mindfulness technikák elsajátítása.
o Légzéstechnikák alkalmazása az elalvás elősegítésére.
o Fényterápia alkalmazása.
4. Kognitív viselkedésterápia (CBT-I): A kognitív viselkedésterápia heti egy vagy két alkalommal, pszichológus jelenlétében megvalósuló konzultáció. A pszichológus egyenrangú és együttműködő partnerként viszonyul a klienshez, együttesen dolgoznak az alvással kapcsolatos negatív gondolatok és problémák megértésén, illetve a korábbi rossz szokások visszaszorításának céljából megfelelő stratégiákat építenek ki.
Gyógyszeres kezelések
A gyógyszeres terápia rendszerint csak rövid távon, s a legalacsonyabb hatékony dózisban alkalmazandó, amennyiben a fent részletezett módszerek egyike sem hozta meg a kívánt hatást. A gyógyszerelés kizárólagos orvosi felügyelettel történhet! Ide tartoznak:
· Melatonin-alapú készítmények: A cirkadián ritmus helyreállítását segítik.
· Altatók (benzodiazepin receptor agonisták és egyéb, nem benzodiazepin hatóanyagú gyógyszerek): Csak rövid távú alkalmazásra javasoltak, szigorú orvosi felügyelet mellett (pl. Zolpidem).
Összegzés
A globális alvásidő csökkenés, valamint az alvásminőség romlása napjainkban világméretű problémává nőtte ki magát. A leggyakrabban előforduló alvászavar az inszomnia, mely kezelése minden esetben komplex, egyénre szabott megközelítést igényel. A megfelelő terápia kiválasztása érdekében fontos a szakszerű diagnózis, illetve az alváshigiénés szabályok és életmódtényezők előtérbe helyezése.
Dr Horváth Nikoleta
Foglalkozás-egészségügyi orvos
Források:
- Babai László, Majorosi Emese, Barna István-Életmódorvostan (2022)
- Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: A felnőttkori inszomnia kezelési lehetőségei. (Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 2008)
- Mohammed Abed A. Bukhari1, Meshal Ahmed Mubark Alghtani at al . - Diagnosis and treatment of sleep disorders: a brief review, International Journal of Medicine in Developing Countries 2021;5(1):364–369.
- Samson Z Assefa 1, Montserrat Diaz-Abad, Emerson M Wickwire, and Steven M Scharf - The Functions of Sleep, Neurosciens Volume 2, Issue 3, 155–171. Rewiew (2015).
- Fiona Yan-Yee Ho, Ka-Fai Chung at al. - Self-help cognitive-behavioral therapy for insomnia: a meta-analysis of randomized controlled trials. Sleep Med Rev. 2015 Feb;19:17-28. doi: 10.1016/j.smrv.2014.06.010. Epub 2014 Jul 9. PMID: 25104471.