A kullancsok vérszívó ektoparaziták, vagyis áldozataiktól függő élőlények. Érzékszervként is szolgáló mellső végtagjaikkal könnyedén megkapaszkodnak a kiszemelt egyed (házi- és vadállatok, illetve emberek) testén, majd legtöbbször a melegebb testrészek – hónalj, lágyék, térdhajlat – környékére, illetve a fül mögötti területre fészkelik be magukat. Kedvelt élőhelyeik a vidéki és városi zöld övezetek, lombos és fenyves erdők aljnövényzete, ahol rendszerint kora tavasztól késő őszig vannak jelen. Előfordulásuk egy métert meghaladó magasságban nem jellemző.

A több mint 20 ismert kullancsfaj közül az ember számára az ún. Ixodes ricinus (közönséges kullancs) jelenti a legfőbb kockázati tényezőt. A fertőzött egyedek többféle súlyos megbetegedést terjesztenek, hazánkban elsősorban a vírusos agyvelőgyulladást (encepfalitis) és a Lyme-kórt (borreliózis). A fentieknél ritkább kullancsok által terjesztett betegség pl. a humán babesiosis, a monocytás ehrlichiosis, a granulocytás anaplazmosis, a krími kongói vérzéses láz, a tibola és a tularémia.

Fontos tudatosítanunk, hogy a betegséget kiváltó mikroorganizmus a fertőzött kullancsok gyomortartalmában található és vérszívás során kerül be a vérkeringésbe. A fertőzések kisebb arányban elkaphatóak hőkezeletlen, fertőzött tehén-, kecske- vagy juhtej fogyasztásával is.

A legfrissebb feljegyzések alapján a kullancsencephalitis vírusát a kullancsok 0,05-1%-a, míg a Lyme-kór kórokozóját a kullancsok 12%-a hordozza (egyes területeken ez a szám akár a 20%-ot is elérheti). Kontinensünk leginkább érintett területe Közép-Európa, valamint a Balti térség. Hazánk endemikus területei elsősorban Észak- és Nyugat-Magyarország, valamint a Dunamente és a Balaton régió. Az utóbbi években kialakult klímaváltozásnak köszönhetően a kullancsok egyre több olyan övezetben és tengerszint feletti magasságban is megjelennek, amelyek eredetileg nem tartoztak az endemikus területek közé.

A legelterjedtebb kullancs által okozott megbetegedések:

A vírusos agyvelőgyulladást (kullancsencephalitist) a Flaviviridae családba tartozó FSME vírusok okozzák. Típusos esetben ez egy kétfázisú betegség, mely lappangási ideje 5-14 nap. Az első fázis csupán pár napig tart. Leggyakrabban levertség, hőemelkedés, fej- és izomfájdalom kíséri. Légúti tünetekkel (torokfájás, köhögés) általában nem társul. A betegség második fázisában a kiugróan magas láz, erős fejfájás, szédülés és hányás lesz jellemző, melyet tarkómerevség, aluszékonyság, esetleges eszméletzavar, illetve bénulás kísérhet. A betegség 0.5-1 % -ban halálos kimenetelű, 5-10 % -ban maradandó bénulással gyógyul, további 25-45% -ban pedig idegrendszeri károsodás maradhat vissza. Mivel a fertőzés gyógyszeres kezeléssel teljes mértékben nem gyógyítható, a betegség megelőzésére szolgáló egyetlen megoldás a védőoltás beadása. Az oltás elsősorban azon emberek számára ajánlott, akik sok időt töltenek el a szabadban (pl. erdészek, vadászok, kertészek, parkgondozók, túrázók stb.). A sikeres alapimmunizálás feltétele, hogy az első adag oltóanyag után 1-3 hónappal beadjuk a második, majd 9-12 hónap elteltével a harmadik oltást. A hosszantartó védettség biztosítása érdekében fontos, hogy az alapimmunizálást követő első emlékeztető oltás beadására három év elteltével kerüljön sor! További emlékeztető oltások beadása 60 éves korig öt évente, majd 60 éves kor felett pedig három évente javasolt.

A Lyme-kór kiváltója a Borrelia burgdorferi néven ismert spirochaeta baktérium. A betegség alattomossága a fertőzés hosszan tartó, több fázisú lefolyásában rejlik.

A betegség fázisai:

A betegség első stádiuma: az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünet a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely 2-10 napos lappangási idő után, a csípés helyén jelenik meg. A bőrelváltozás rendszerint kis vörös foltként jelentkezik, majd a széli részeken terjedve és középen halványulva, gyűrűt formál. Egyes esetekben enyhe lokális fájdalomérzet vagy viszketés is kísérheti. Ritkán, de társtünetként felléphet hőemelkedés fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat. Fontos azonban tudnunk, hogy az erythema migrans a páciensek kb. 40%-nál nem jelentkezik, illetve megjelenés után pár nappal visszahúzódik. Emiatt a Lyme-kór a 2. fázis kialakulásáig sok esetben észrevétlen maradhat.
A fertőzés második stádiuma hetekkel vagy hónapokkal a bőrpír felszívódása után jelenik meg, s különféle szív-érrendszeri (AV blokk, szívizomgyulladás), mozgásszervi (térdízületek gyulladása) és neurológiai (agyhártyagyulladás, az ideggyökerek és perifériás idegek gyulladásai, zsibbadás) problémákkal jellemezhető.
A fertőzés harmadik stádiuma: álltában évekkel a kullancscsípés után jelentkezik és a fent említett egészségügyi problémák súlyosbodása, illetve a bőr tipikus elvékonyodása és elszíneződése (acrodermatitis atrophicans chronica) jellemzi.

Amennyiben a fent említett erythema migrans jelen van, a borreliózis már a kezdeti stádiumban is könnyen diagnosztizálható. A helyes diagnózis alátámasztásához minden esetben szükség van speciális vértesztekre, ritkább esetben gerincvelői- vagy ízületi folyadékmintára is. Az időben alkalmazott célzott antibiotikum-terápia rendszerint megakadályozza a betegség második, illetve harmadik fázisba való átlépését. Az amoxicilin vagy tetraciklin hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása az EMMI 2020-as ajánlása szerint minimálisan 20 napig kell, hogy tartson.

A legtöbb, amit preventív céllal tehetünk:

Az erdei túrákat megelőzően használjunk kullancsriasztót!
Ügyeljünk a megfelelő ruházat viselésére. Fontos, hogy testünkön minél kevesebb fedetlen bőrfelület legyen.
A kirándulásokról hazaérkezve figyelmesen ellenőrizzük át teljes testünket!
Oltakozzunk!

Kullancs csípés észlelése esetén a kullancsot kullancskanállal vagy kullancs-csipesszel, óvatosan ámde határozott mozdulattal mihamarabb távolítsuk el! Fontos, hogy az eltávolításhoz olajat, krémet, hintőport ne használjunk, illetve eltávolításkor a kullancs testét ne nyomjuk össze, mert így a vérszívó önkéntelenül is bejuttatja a kórokozót a szervezetünkbe. Az eltávolítást követően 1-2 hétig figyeljük meg az érintett bőrfelületet, hogy a csípés helyén kialakul-e valamilyen bőrreakció. Amennyiben a fent leírt tünetek bármelyikét észleli, mielőbb keresse fel háziorvosát!

Dr. Horváth Nikoleta

Foglalkozás-egészségügyi orvos

http://www.oek.hu/oek.web?nid=330&pid=1

https://oltokozpont.hu/hu/oltas/14/kullancsencephalitis

https://www.pfizer.hu/terapias-teruleteink/vedooltasokkal-megelozheto-betegsegek/kullancsencephalitis

https://semmelweis.hu/mediasarok/2022/07/28/a-kezeletlen-lyme-kor-akar-evtizedekkel-kesobb-is-sulyos-tuneteket-okozhat/

http://www.oek.hu/oek.web?nid=927&pid=1

http://www.antibiotikumnelkul.hu/a-kullancs-mint-betegseghordozo/

https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/3063/fajlok/EMMI_szakmai_iranyelve_Lyme.pdf

Mit érdemes tudni a kullancsokról, és hogyan védekezhetünk ellenük?