Pajzsmirigyproblémák: a sokarcú tünetek mögött

A pajzsmirigy a nyakon, a pajzsporc előtt, annak két oldalán elhelyezkedő hormontermelő szerv. A pajzsmirigy hormonok a szervezetünk szinte összes funkciójára hatással vannak, többek között az anyagcserére, agy és szívműködésre, emésztésre, hangulatra, csontsűrűségre és a menstruációs ciklusra. A leggyakoribb pajzsmirigy eltérések a pajzsmirigy megnagyobbodása, a túlműködés, az alulműködés, pajzsmirigygyulladás és a pajzsmirigy daganatok.

 

A pajzsmirigy megnagyobbodását strúmának, vagy golyvának nevezzük. Leggyakoribb oka a jód hiány, Magyarországon sok a jód hiányos terület, így a strúma előfordulása gyakori. A strúma hátterében azonban pajzsmirigy túlműködés, gyulladás vagy daganat is állhat. A kisméretű strúma legtöbbször nem okoz panaszt, azonban a nagy strúma kellemetlen feszítő érzést okozhat, súlyosabb esetben nyelési vagy légzési nehézlégzés alakulhat ki. 

 

A pajzsmirigy fokozott működése során megemelkedik a szervezetben a pajzsmirigy hormonok a szintje, ilyenkor túlműködésről, hyperthyreosisról beszélünk. A pajzsmirigy túlműködésre utalhatnak többek között a következő tünetek: gyengeség, jó étvágy melletti fogyás, hasmenés, fokozott izzadás, kezek finom remegése, hajhullás, homályos látás, menstruációs problémák, szapora pulzus. 

 

A pajzsmirigy alulműködés, hypothyreosis során elégtelen a pajzsmirigy hormonok termelődése a szervezetben, mely következtében az anyagcsere folyamatok lassulása következik be. A betegség gyakran fokozatosan, hónapok, esetleg évek alatt alakul ki. Nehezíti a betegség diagnózisát, hogy általános tünetei vannak, többek között: fáradtság, kimerültség, hajhullás, hízás, menstruációs problémák, székrekedés, koncentrációs problémák, hidegintolerancia, lassú szívműködés. 

 

A pajzsmirigygyulladás leggyakrabban autoimmun eredetű, de okozhatják vírusok vagy baktériumok is. Lefolyása alapján megkülönböztetünk heveny, szubakut és idült gyulladást. A leggyakoribb az idült pajzsmirigygyulladás, melyet Hasimoto-thyreoiditisnek neveznek. A betegség hátterében autoimmun eredet áll, az immunrendszer a saját pajzsmirigy ellen termel ellenanyagokat, amely a pajzsmirigy károsodásához, pusztulásához vezet. Tünetei a pajzsmirigy fájdalmatlan megnagyobbodása és az alulműködése. 

 

A pajzsmirigy rák előfordulása ritka, a rosszindulatú daganatok 1-2%-át képezik. A betegek sokszor tünetmentesek, esetleg egy tapintható, nagyobb méretű, gyorsan növekvő csomó, göb hívhatja fel a betegségre a figyelmet. Nyaki nyirokcsomó duzzanat vagy rekedtség is jelentkezhet. 

 

Látható, hogy a pajzsmirigy betegségek változatos, sokszor általános tünetekkel járhatnak. Az alábbi panaszok esetén érdemes szűrő jelleggel egy pajzsmirigyműködést vizsgáló laborvizsgálat, és egy endokrinológiai szakvizsgálat elvégzése:

 

• Családi halmozódás: amennyiben családban van pajzsmirigy beteg, szűrés javasolt
• Testsúlyváltozások: az indokolatlan fogyás és hízás hátterében is állhat pajzsmirigy eltérés
• Pajzsmirigy megnagyobbodás: nyelési, légzési nehézség és rekedtség esetén
• Fáradtság, álmatlanság: más okkal nem magyarázható esetekben 
• Hangulati változások: idegesség, depresszió, nyugtalanság
• Menstruációs, meddőségi problémák: erősebb, elhúzódó vérzés és a ritkább ciklusok esetén is felmerülhet a pajzsmirigy betegsége
• Hasmenés és székrekedés
• Koleszterin szint: amennyiben életmód változtatás (diéta, mozgás) hatására sem csökken a magasabb koleszterin szint
• Hajhullás esetén

 

 

Dr. Marosvári Dóra PhD
Foglalkozás-egészségügyi szakorvos

 

Forrás: Tulassay Zsolt, A belgyógyászat alapjai