Bárhová nézünk (Facebook, Instagram, filmek, magazincímlapok) szép emberek fotói vesznek körül. Noha a legtöbbünk jól tudja, hogy az életben nem a külső a legfontosabb, a pattanásokkal élők hátrányban érzik magukat egy olyan társadalomban, amely egyre nagyobb és nagyobb hangsúlyt helyez a megjelenésre. A „jól kell kinézni" propaganda hatalmas nyomás alá helyezheti a mai kor emberét, különösen igaz ez az aknéval élőkre.

Aki valaha küzdött aknéval vagyis pattanásokkal, jól tudja, hogy a probléma sokkal több esztétikai kérdésnél. Gyakran előítélet, önbizalomhiány és szorongás társul hozzá.

A kutatások az mutatják, hogy az aknéval élők nagyobb valószínűséggel szenvednek depressziótól, szorongásoktól és szociális fóbiától, mint azok, akiknek nincs aknéjuk. Más kutatások kimutatták, hogy a szorongás és az akne gyakran kéz a kézben jár. Egy igazi ördögi kör alakulhat ki melyben a stressz elősegíti az akne kialakulását/súlyosbodását, ami további stresszt és szorongást szül.

Ha kicsit is hiszünk a holisztikus orvoslásban, amely szerint a bőr állapota sokat elárul a testi-lelki problémákról, az aknét figyelmeztetésként is értelmezhetjük. Létezik egy tudományág, a pszichodermatológia, ami azt kutatja, hogyan befolyásolják a pszichés nehézségek a bőr állapotát. A stressz és a megterhelő életesemények nemcsak súlyosbíthatják, de elő is idézhetik a pattanásokat.

A tudomány, a technika rohamos fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése ellenére is meglepő módon tartják magukat, azok a téves elképzelések, információk, módszerek, melyek hatására saját tapasztalatom szerint is későn, akár súlyosabb állapotban, torzító hegekkel, foltos maradványtünetekkel kérik szakorvos segítségét az aknéval küzdő páciensek.

A pattanás a szőrtüszőkhöz kapcsolódó faggyúmirigyek elhúzódó, gyulladásos betegsége, világszerte az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép, mely leginkább a serdülőket érinti, de bármely életkorban akár felnőtteknél és gyermekeknél is kialakulhat. Az aknék megjelenése lányoknál 12-13, fiúknál 14-15 évesen kezdődik. A 15-18 év közötti korosztályban a fiatalok 80- 95%-át is érinti. Az élettani, enyhe folyamat legtöbbször spontán gyógyul, de az esetek 10-40 %-ában a pattanás a 25. életév után is megmarad, vagy különösen nőknél ebben az életkorban lép fel.

A tudomány jelenlegi állása szerint a pattanásos bőrtünetek kialakulásában 4 fő tényező játszik szerepet: az androgének (férfi nemi hormonok) indukálta fokozott faggyútermelés, a szőrtüsző bőrfelszínre kivezető nyílásának fokozott elszarusodása, a normál bőrflóra egyensúlyának megbomlása, gyulladásos anyagok felszaporodása.

Az aknét nem a rossz higiénia okozza, hátterében elsősorban hormonális és genetikai tényezők állnak, sőt, a túlzott tisztítás akár ronthat is a helyzeten. Az agresszív lemosók, felsérthetik a bőrt, vagy megváltoztatják a bőrvédő lipideket (zsírok pl. ceramidok) a hidrolipid rétegben (egy vízből és zsírokból álló emulzió, mely fedi és egyben védelmezi a bőr felszínét) vagy a szarurétegben.

A napsütés valóban leszáríthatja a pattanásokat, a barnulás pedig segít elrejteni a bőrhibákat, emiatt a bőr tisztábbnak és simábbnak látszik. Később viszont fokozza a bőrhibák (mitesszerek/ komedók) megjelenését, mivel megvastagítja a szaruréteget, így a sejtek és a faggyú visszamarad a szőrtüszőben/faggyúmirigyben. A mitesszerek emiatt bekövetkezett növekedése óhatatlanul jelentős pattanásos fellángolásokat okozhat, amint a barnaság lekopik.

A smink viselése nem súlyosbítja az aknét, ha nem póruseltömítő termékeket használunk, és este alaposan megtisztítjuk az arcbőrt.

Számtalan tévhit kering a táplálkozási szokások kapcsán is. Bár az étrend hatással lehet a bőr állapotára, a csokoládé és a zsíros ételek önmagukban nem okoznak pattanásokat, de a magas glikémiás indexű (cukros, finomított szénhidrátok), tejtermékekben gazdag és zsíros, "nyugati" típusú étrend súlyosbíthatja a pattanásos tüneteket. Ha szeretnénk kideríteni, hogy esetünkben melyik étel okozza a fő problémát, célszerű egy úgynevezett "bőrnaplót" vezetni, ahova napokra bontva pontosan feljegyezzük, hogy mikor mit ettünk, illetve ittunk, valamint azt is, hogy mikor jelentek meg újabb pattanásaink. Ha pedig van konkrét gyanúsítottunk, akkor hagyjuk ki legalább két hétig az étrendünkből és figyeljük meg, hogy ez milyen hatással van a bőrünkre. Semmiképpen sem javasolt a szigorú diéta.

Pattanással (aknéval) akkor javasolt orvoshoz, pontosabban bőrgyógyászhoz fordulni, ha az otthoni bőrápolási rutin és a vény nélkül kapható készítmények több hét (általában 6-8 hét) után sem hoznak javulást, vagy ha a tünetek súlyosbodnak.

Már a közepesen súlyos akne stádiumában is -ahol a mitesszerek mellett rózsaszínű/pirosas pattanások észlelhetőek, melyek viszonylag kicsik, de fájdalmasak – érdemes mielőbb a bőrgyógyászati kezelés megkezdése megelőzve a hegesedés bekövetkezését. A korai orvosi kezelés azért is fontos, hogy megelőzzük a maradandó fizikai (hegek) és lelki sérüléseket.

Mindenképpen javasolt bőrgyógyász felkeresése az alábbi esetekben:

Hegesedés vagy sötét foltok: Ha a pattanások helye hegesedik, vagy tartós barna/vörös foltokat hagy maga után.

Fájdalmas, mély gyulladások: Ha ciszták, csomók (nodulusok) alakulnak ki, amelyek mélyen ülnek, fájdalmasak, és nem jönnek ki a felszínre.

Súlyos vagy kiterjedt akne: A gyulladás az arc mellett a hátra, mellkasra vagy vállakra is kiterjed.

Pszichés hatás: A pattanások önbizalomhiányt, szorongást okoznak, vagy a beteg kerüli a társasági eseményeket.

Hirtelen fellángolás: Ha a pattanások felnőttkorban (25 év felett) kezdődnek, vagy egy új gyógyszer szedése után jelentkeznek.

Hatástalan otthoni kezelés: Ha a patikában kapható (pl. benzoil-peroxid, szalicilsav) krémek nem segítenek.

Az akne kezelésének sikere a megfelelő bőrápolási rutin kialakításában, az orvosi terápia helyes megválasztásában, valamint az életmód optimalizálásában rejlik.

A szép bőr két nagy ellensége a dohányzás és a stressz, így mindkettőt igyekezzünk a lehető legminimálisabbra csökkenteni. Sportoljunk minél többet, vagy sajátítsunk el olyan hatékony stresszoldó technikákat, amelyek segítenek kiadni magunkból a felgyülemlett feszültséget.

Végül fontos kiemelni, hogy nem minden bőrbetegség lelki eredetű. Téves lenne kizárólag a pszichológiai okokra koncentrálni, és figyelmen kívül hagyni a biológiai tényezőket.

Dr. Borbély Eszter

Bőrgyógyász főorvos

Téves az a nézet, hogy a tinédzserkor szükségszerű velejárója a pattanás és nem kell vele foglalkozni, majd kinövi a gyerek