Vitaminok szerepe a mindennapjainkban

Szervezetünk megfelelő működését tekintve a vitaminok nélkülözhetetlen szerves anyagok. Ezek a vegyületek (és provitaminoknak nevezett előanyagaik) táplálékkal jutnak be szervezetünkbe, ahol különféle biokémiai folyamatokat szabályoznak (biokatalizátorként működnek). Nem szolgálnak azonban energiaforrásul és nem működnek építőanyagként.

 

Bizonyos páciensek esetén a hypovitaminosis (vitaminellátottság hiánya) kialakulásának kockázata emelkedett. Ebbe a csoportba tartoznak az idősek, a daganatos betegek, a különféle bélrendszeri betegségekben és felszívódási zavarban szenvedők, a súlyos fertőzéseken vagy nagyobb műtéten átesett páciensek, illetve a vegánok, a várandós nők, valamint az alkohol- és drogfüggők is. Ezenfelül meg kell említenünk, hogy szervezetünkben nagyobb fizikai és pszichés terhelés alatt is fokozott vitaminigény mutatkozik. Fontos tudatosítanunk, hogy az optimális vitaminellátottság hiánya már a klinikai tünetek megjelenése előtt laboratóriumi eljárásokkal igazolható. 

 

A vitaminok oldhatóságuk alapján két csoportba oszthatóak: 

• Zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K
• Vízben oldódó vitaminok: B, C

 

A zsírban oldódó vitaminokat szervezetünk a zsírszövetekben és a májban tárolja el, ezért egészséges étrend betartása mellett napi pótlásuk nem feltétlenül szükséges. Magas vitaminszint csak a zsírban oldódó vitaminok esetében jön szóba, a vízben oldódókat a szervezet kiüríti.

 

A-vitamin

Az állati szervezetekben képződik, sokat tartalmaz belőle a máj, a tej, a vaj, a tojássárgája. A növényi tápanyagokból csak a vitamin előanyaga, a karotin jut be az emberi szervezetbe, majd a májban és a bélben alakul át A-vitaminná. Az A-vitamin a sejtjeink, szöveteink regenerációjához, a növekedéshez, a bőr és a nyálkahártyák épségének fenntartásához szükséges. Hiányakor a bőr szárazzá válik és hámlani kezd. Korai tünet lehet a szemszárazság és a látás gyengülése, mely főként sötétedéskor nyilvánul meg (farkasvakság).

 

D-vitamin

Két komponense ismeretes. Annak ellenére, hogy a D2-vitamin képes táplálékkal bejutni szervezetünkbe, a D-vitamin szükséglet döntő részét az UV-sugárzás során szintetizálódott D3-vitamin biztosítja. Legfőbb jótékony hatása, hogy fokozza a kalcium és a foszfor visszaszívódását a bélben és a vesékben. Ezenfelül hat a csontépítő sejtek aktivitására, valamint fokozza az immunrendszer hatékonyságát. A D-vitamin a kalciummal együtt szedve a csonttörések előfordulásának csökkenésével hozható összefüggésbe. Vigyáznunk kell azonban az esetleges túladagolással, mivel a túlzott D-vitamin fogyasztás hypercalcaemiához (magas kalcium-szint) vezethet, mely étvágytalanságot, hányingert, hányást, hasmenést, izomgyengeséget, fejfájást okoz. 
Egyre több betegségről mutatható ki, hogy a megfelelő D-vitamin ellátottság csökkenteni képes a kialakulás kockázatát: kardiovaszkuláris kórképek, daganatos betegségek, öregedési folyamatok, elhízás, cukorbetegség, autoimmun és allergiás betegségek kialakulása.    
D-vitamin ellátottság szempontjából rizikócsoportba tartoznak a koraszülöttek, az idősek, változó korú nők, a máj-és vesebetegségben szenvedők, a várandós nők. A fent említett esetekben ősztől tavaszig tartó időszakban javasolt a D-vitamin pótlása.

 

E-vitamin

Antioxidáns hatása révén membránvédő tulajdonságú és gyökfogó hatású. Elősegíti a vörösvértestek képződését, így fokozza a szervezet oxigénellátását. Segíti a szív munkáját és serkenti a vérkeringést. Csökkenti a vetélés arányát, valamint egyes daganattípusok kialakulásának kockázatát, megakadályozza a durva hegesedéseket, fokozza légzőszervrendszer ellenálló képességét, illetve öregedés késleltető hatása is van.

 

K-vitamin

Két komponense ismert, a zöld növényekben megtalálható K1 vitamin és a bélbaktériumok által előállított K2 vitamin. A K1 vitamin elengedhetetlen a véralvadási faktorok megfelelő működéséhez. Hiányában vérzékenység alakulhat ki. K1 vitamin nagy mennyiségben található zöld leveles növényekben (pl. spenót, brokkoli, saláta, fejes káposzta, kelkáposzta), illetve a tojásban és a tejben. A K2 vitamin elengedhetetlen szerepet játszik a csontsűrűség megfelelő szinten tartásában. Hiánya növeli a csonttörések és csontritkulás kialakulásának lehetőségét. Megfelelő szinten tartása tehát kiemelten fontos változókorban lévő nőknél. Természetes forrása a baktériumos erjesztéssel készült ételek (pl. érlelt sajtok). A K-vitamin-hiányra figyelmeztető jelek: fáradékonyság, levertség, gyengeség, bélpanaszok, nehezen gyógyuló sebek, gyakori és ismétlődő vérzések a különböző szervekben és szövetekben, orrvérzés, menstruációs rendellenességek léphetnek fel.

 

2. A vízben oldódó vitaminokat (B-, és C-vitamin) a szervezet nem képes tárolni. Könnyen felszívódnak és a vesék segítségével ürülnek ki a szervezetből. Magas B és C-vitamin tartalmú ételek napi fogyasztása vagy rendszeres utánpótlása ajánlott, sőt szükséges, ám különösen nagy adagok tartós szedése jelentős mértékben leterheli szervezetünket, akár vesekárosító hatása is lehet.

 

B-vitaminok

Fontos szerepet játszanak az energiatermelő anyagcsere-folyamatok megfelelő működésében, tehát segítenek energiává alakítani az elfogyasztott táplálékot, hozzájárulnak idegrendszerünk és a bőrünk egészségéhez, valamint segítenek elűzni a fáradtságot. A fent említett okok miatt a B-hypovitaminozis tünetei elsődlegesen idegrendszeri, bőrgyógyászati, emésztőrendszeri és pszichiátriai kórképek. Fő táplálékforrásuk a gabonafélék, hüvelyesek, máj, tojás, mogyoró és szója. 
A B6 hypovitaminozis bőrproblémák és emésztési zavarok jelenlétében nyilvánul meg. Hányáscsillapító hatása alapján adagolják terhessségi vagy egyéb hányás esetén.
A B12 (cianokobalamin) és B9 (folsav) vitaminok hiánya leginkább felszívódási zavarok, gyomor és bélproblémák esetén alakul ki. Jellegzetes tünete az ún. makrocytás anaemia, mely óriássejtes vérszegénységet jelent. Ilyenkor a vörösvértestek mérete megnövekedik, ám számuk lecsökken, így a sejtek oxigénellátása is jelentős mértékben korlátozott. Ezenfelül mindkét vitamin fontos szerepet játszik az agy és idegrendszer működésében, hiányuk súlyos idegrendszeri problémákhoz vezethet. Jellemző a végtagok zsibbadása, a nyelv égése és gyulladása, a szájzug és az ajak berepedezése, szárazsága. A nem megfelelő folsavstátusz ezenfelül összefüggésbe hozható a magzati neurális csőhibával és egyes rákos megbetegedésekkel is. Fontos tudni, hogy a B12 vitamin nem található meg a növényi táplálékokban, ezért pl. a vegánoknak egyéb forrásból kell pótolni!

 

C-vitamin

A legismertebb vízben oldódó vitamin, mely immunrendszer erősítő hatásáról ismeretes. Antioxidáns hatásának köszönhetően segíti a sebgyógyulást, az izmok regenerációját, serkenti a vas felszívódását, a fogak és a csontok fejlődését. Stresszes időszakban, lázzal járó betegség esetén, műtétek után, illetve várandósság időszakában különösen oda kell figyelni a C-vitamin-pótlásra. Hiánya ínyvérzést (scorbut), gyenge sebgyógyulást, valamint fáradékonyságot okoz. Legfőbb C-vitamin források: narancs, citrom, grapefruit, mangó, kelbimbó, káposzta, brokkoli, édesburgonya, spenót, paprika, paradicsom, a ribizli, csipkebogyó és burgonya.

 

Dr. Horváth Nikoleta
Foglalkozás-egészségügyi orvos