A 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) hátterében egy embereket fertőző vírustörzs, a SARS-CoV-2 áll. A kórokozó a koronavírusok családjának tagja, nevüket jellegzetes elektronmikroszkópos képük alapján kapták, melyen a vírus burkába ágyazott fehérjetüskék, mintegy koronaszerű képet adva kitüremkednek a felszínből. A vírus eredetét tekintve zoonotikus, vagyis állatról emberre terjedés útján fertőz. Emberről emberre való terjedését 2020. januárjában bizonyították.

A SARS-CoV-2 ahogyan a neve is mutatja (Severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) súlyos akut légzőszervi szindrómát idéz elő. Cseppfertőzés útján terjed, a köhögés, a tüsszögés és a közönséges beszéd által generált apró folyadékcseppek által kerül a levegőbe. A vírus bejuthat a szervezetbe belégzés útján, továbbá – mivel a cseppecskék súlyúknál fogva a földre vagy a tárgyak felületére hullnak – a fertőzött felületekhez való hozzányúlást követően a szemek, a száj és az orr érintésével egyaránt.

A COVID-19 betegség az egyes embereknél különböző tüneteket vált ki. A legtöbb fertőzöttnél jelentkezik láz, száraz köhögés, étvágytalanság, fáradékonyság, légszomj és izomfájdalom. Ezek mellett felléphet fejfájás, orrdugulás, torokfájás, hányinger, hányás és hasmenés is, mint nem specifikus tünet. A vírussal kapcsolatos ismereteink bővülésének köszönhetően a tünetek közé sorolhatjuk az ízérzékelés zavarát/elvesztését, a szagérzékelés zavarát/elvesztését és a kötőhártya-gyulladást is. A SARS-CoV-2-fertőzés leggyakrabban kórházi ápolást nem igénylő enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik. Ekkor a légzőszervi manifesztáció dominál ellenben a súlyos lefolyású megbetegedésnél, amikor légzési elégtelenség, szeptikus sokk és többszervi elégtelenség alakulhat ki. A 60 évnél idősebb kor, a krónikus betegségek (cukorbetegség, kardiovaszkuláris kórképek, krónikus tüdőbetegségek, rosszindulatú megbetegedések) és a dohányzás mind rizikófaktorai a COVID-19 betegség súlyos formájának. A várandós nők megbetegedésével kapcsolatban az információk egyelőre korlátozottak, de eddigi ismereteink szerint a fertőzés enyhe, vagy tünetmentes formában zajlik és nem nő a vetélés- valamint a fejlődési rendellenességek előfordulási kockázata. Gyermekek esetében a COVID-19 betegség enyhe, rövidebb formában zajlik, jellemzően légzőszervi és gyomor-bélrendszeri tünetekkel.

A vírus terjedésének megelőzése, valamint a saját és környezetünkben élők egészségének megőrzése érdekében tegyük meg a megfelelő óvintézkedéseket és ismerjük meg a tényeket!

• Orrdugulás, orrfolyás, kaparó torok, szemviszketés, fejfájás, láz… lehetnek a SARS-CoV-2- fertőzés tünetei?

Nem feltétlenül. A szezonális szénanátha az egyik leggyakrabban előforduló allergiás megbetegedés. Tünetei közé tartozik az orrfolyás, orrdugulás, kaparó torok, tüsszögés, szem- és orrviszketés. A meghűlés, megfázás szintén orrdugulással, orrfolyással jár, emellett torok fájdalom, fejfájás, levertség és láz is jelentkezhet meglétekor. Amennyiben tünetei nem egyértelműek, vagy bizonytalan telefonon keresse fel háziorvosát/kezelőorvosát!

• Mikor jelentkeznek a tünetek?

Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a fertőződéstől számítva általában 5-6 nap (1-14 nap) telik el a tünetek megjelenéséig. A PCR vizsgálat segítségével a légúti mintákból a tünetek jelentkezése előtti 1-2 napban is kimutatható a vírus, még a szerológiai vizsgálat esetében egy hetes ablak periódust követően lehet detektálni a vérben jelenlévő ellenanyagokat.

• Milyen teszt segítségével igazolható a COVID-19 betegség?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb álláspontja szerint a diagnózis felállítására a SARS-CoV-2 PCR vizsgálat alkalmas, mely a vírus örökítő anyagát mutatja ki. Emellett egy szerológiai teszt segítségével – mely a vírus ellen termelt ellenanyagok kimutatásán alapszik – megállapítható, hogy átesett-e a betegségen a vizsgált személy akár tünetek nélkül is.

• Miből áll a SARS-CoV-2 PCR vizsgálat?

A fertőzés megerősítéséhez mintavétel és laboratóriumi vizsgálat szükséges. Felső légútból (orrgarat és szájgarat) történik a mintanyerés egy mintavételező pálca segítségével. Reggel, étel és ital fogyasztás előtt célszerű a mintákat levenni a minél jobb minőség biztosítása céljából. Ezt követően a minták egy transzport közegben kerülnek elszállításra a vizsgálatot végző laboratóriumokba.

• Mi a menete a szerológiai gyorstesztnek?

Megfelelően kivitelezett szappanos kézmosást követően fertőtlenítjük az egyik ujjbegyet. Egy tű segítségével egy csepp vért nyerünk az ujjbegyből, melyet egy tesztkazettára cseppentünk. Ezt követően reagenst adunk a mintához.

• Mennyi idő múlva tudjuk meg az eredményt?

A PCR vizsgálat eredménye a minta laboratóriumba érkezésétől számított 48 óra múlva készül el. Kivételt képeznek a pénteki napon levett minták, mivel a feldolgozást végző laboratóriumok hétvégén nem üzemelnek.

A szerológiai gyorsteszt eredménye a reagens mintára történő cseppentésétől számított 15 percen belül megvan.

• Mennyire megbízhatóak a tesztek?

A PCR vizsgálat már nagyon alacsony számban képes a vírus jelenlétét kimutatni a légutakban. A tünetes és a tünetmentes, hordozó betegek azonosítására egyaránt alkalmas, mivel a vírus RNS-ét mutatja ki. Alapvetően megbízható. A szerológiai teszt segítségével – annak pozitivitásakor – az aktuálisan meglévő, vagy nemrégiben lezajlott fertőzésről kapunk információt.  Kevésbé specifikus.