Az egyensúlyzavar érzése, a térérzékelés zavara, vagyis a szédülés nem betegség, hanem egy tünet, mely több szervrendszer működésében fellépő zavar következtében jön létre. A köznyelv az ájulás közeli állapotot – irány nélküli bizonytalanság érzet – nevezi szédülésnek, azonban az orvosi értelemben vett szédülés – vertigo – alatt egy kellemetlen, határozott irányú forgó vagy dőlő mozgásélményt értünk. A panaszok hátterében álló okok felderítésében több szakterület is érintett, mivel több szervrendszer sérülésére is okozhat ilyen tünetet. A szédülés fellépésekor ingadozás, dőlés, ájulásérzés léphet fel, sok esetben panaszolják a betegek „mintha forogna velem a világ’’. A fej helyzet változtatásakor, felülés vagy felállás esetén a panaszok fokozódnak.
A BPPV – más néven Benignus Paroxysmalis Positionalis Vertigo – egy jóindulatú, rövid ideig tartó, a fej helyzetének változtatásakor fellépő, rohamokban jelentkező forgó szédülés. Bármely életkorban előfordulhat, hátterében a belső fülben található egyensúlyérzékelő szerv működésének zavara áll. Diagnosztizálásában neurológus lehet a segítségünkre, terápiájában pedig az Epley manőverek.
Feltehetően vírus fertőzés okozhatja a halló ideg gyulladását – neuritis vestibularis -, mely így károsodik és egy bizonyos ideig elveszíti funkcióját. Leginkább a középkorúak körében fordul elő, a betegek nagy része a tünetek kialakulása előtt felső légúti fertőzésen esik át. Jellemzi a forgó jellegű szédülés, a károsodott oldal felé való dőlés, hányinger esetleg hányás. Amennyiben vírusos megbetegedést követően lép fel a kórkép halláscsökkenés jelentkezik szemben az önálló megjelenési formával.
A halláscsökkenéssel, fülzúgással és forgó jellegű szédüléssel járó heveny rohamokban jelentkező kórkép a Meniére-betegség. Oka a belső fül egyensúlyérzékelő szervében lévő folyadék mennyiségének felgyülemlése. Egy-egy epizód 20 perctől akár órákig is tarthat, az epizódok ismétlődhetnek. Ágynyugalom javasolt a rohamok alatt és ezeket követően egyaránt. Fül-orr-gégész szakorvos segíthet a megelőzésben és az adekvát terápiában.
Az acusticus neurinoma egy ritka kórkép, mely a hallóidegen alakul ki. Jóindulatú, lassan növekszik, a tünetek lassan alakulnak ki. Leginkább egyoldali, a fülzúgás, a fejfájás, és az arczsibbadás mellett a vertigo megléte is orvoshoz viszi a beteget. Diagnosztizálása nehéz, fül-orr-gégészeti vizsgálat, hallásvizsgálat és képalkotó vizsgálat elvégzését kívánja. Attól függően, hogy mennyire előrehaladott a kórkép a terápia a rendszeres ellenőrzéstől a sugárterápián át a műtéti lehetőségig változhat.
Többségében a nőknél jelentkezik, és bármelyik életkorban előfordulhat a vestibularis migrén. Ilyenkor a vestibularis tünetegyütteshez (egyensúlyzavar, vertigo, mozgásérzet illúzió) társulnak a migrénes fejfájás tünetei, esetleg fényérzékenység és fonofobia.
A gondos kórtörténet felvétel és a megfelelő szakember (belgyógyász, fül-orr-gégész, neurológus) bevonása elengedhetetlen a sikeres gyógyulás érdekében. Az időben való felismerés számos kellemetlenségtől megkímélheti a pácienst.