A megfelelő összetételű és működésű bélflóra immunrendszerünk alapköveként van jelen szervezetünkben. Mára már köztudott, hogy az itt megtalálható jótékony bélbaktériumok csökkentik a gyulladásos bélbetegségek, valamint a vastagbél és végbélrák kialakulásának valószínűségét, ezen felül növelik a tápanyagok és vitaminok felszívódását, valamint általuk erősödik védekezőképességünk a fertőző ágensekkel és karcinogénekkel szemben. Mindemellett kedvezően befolyásolják a motilitási zavarokat (székrekedést, hasmenést) is. Általánosságban elmondható, hogy felnőtt korunkra beleinkben több százmilliárdnyi mikróba telepszik meg, majd ezt követően bélflóránk összetétele életmódunk és egészségügyi állapotunk függvényében alakul át kedvezőbb vagy kevésbé kedvező irányba.
Sajnálatos módon manapság az emberek többségének étrendjében a szükségesnél jóval kisebb mennyiségben vannak jelen a nyers táplálékok, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a növényi rostozatok. Ezzel szemben egyre inkább elterjedtek a gyorsétkezdék, a fagyasztott és hőkezelt ételek, illetve a különböző tartósított élelmiszerek fogyasztása is. A fent felsorolt tényezők jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberi szervezet bélflórájában egyre kevesebb jótékony bélbaktérium található meg. A bélflóra egyensúlyának felbomlása ezek alapján tehát számos esetben tisztán civilizációs eredetű.
A természetes mikroflóra egyensúlyának felbomlása azonban nemcsak a helytelen életmód, de az patogén baktériumkultúrák ellen irányuló antibiotikumos kezelések, sugárterápia, vagy külőnféle bélrendszeri megbetegedések hatására is csökkenhet. A nem kívánatos mellékhatások elkerülése (gyulladásos bélbetegség, hasmenés, hüvelyi Candidózis vagy egyéb gombás fertőzések, allergiás reakciók) érdekében a fent felsorolt esetekben nagy hangsúlyt kell fektetnünk a jótékony bélbaktériumok mihamarabbi pótlására. Ezt legkönnyebben probiotikum-terápia keretein belül valósíthatjuk meg.
A probiotikum kifejezést 1965-ös évben használták először (görög pro bios – életért kifejezésből ered). A probiotikumok bélflóránk élettani működését elősegítő mikroorganizmusok, melyek erjesztéssel készült élelmiszerekkel, táplálékkiegészítőkkel kerülhetnek be szervezetünkbe. Ahhoz, hogy probiotikumnak nevezhessük őket, alapvető feltételeknek kell megfelelniük. Jótékony hatásukon felül fontos, hogy immunhiányos szervezetben sem válhatnak kórokozóvá, ellenállónak kell lenniük a gyomorsavval és az epesavakkal szemben. A probiotikumos baktériumkultúrák elsősorban Lactobacillus és Bifidobacterium törzseket tartalmaznak, de ide tartozik még többek között a Streptokokkus thermophilus, vagy a Saccharomyces gombafaj is. Hatásmechanizmusuk a bél pH-értékének csökkentésén valamint a nyálkahártya barrierfunkciójának serkentésén és az immunmoduláció elvén alapszik. A probiotikus baktériumtörzsek jellemzője, hogy a bélflóra összetételét az itt megtalálható pH érték csökkentésével a szervezet számára előnyösen, a fermentáló baktériumok arányának növelése irányában befolyásolják. Így csökkentik a rothasztó baktériumok (pl. Clostridium, Fusobacteriumok) előfordulását és szaporodását megelőzve az emésztőrendszeri fertőzéseket. Fellépnek a toxinok ellen, megkönnyítik a felszívódást, növelik a vitaminok jótékony hatását és csökkentik a potenciálisan rákkeltő vegyületek keletkezésének esélyét a vastagbélben. Ezen felül bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a probiotikumok a szerzett és a veleszületett immunválasz számos aspektusát befolyásolják (IgA szekréció, fagocitózis, Th1 válaszok fokozása, T2 válaszok mérséklése). Gyengítik tehát az allergiás reakciók megnyilvánulását, serkentik az immunrendszer védekezőképességét. Mindezek mellett a probiotikus készítmények egyes kutatások szerint kedvezően befolyásolják a vérzsírok koncentrációját is, tehát csökken a koleszterin, a triglicerid valamint az LDL-VLDL lipoproteinek szintje. Ezáltal a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében is fontos szerepet játszanak.
Fontos tudatosítanunk, hogy a probiotikumok szedése az emberi emésztőrendszert leterhelő megbetegedések jelenlétekor, illetve az antibiotikum-kezelés alatt (valamint annak befejezése után még legalább 5-7 napig, de akár több hétig is) elengedhetetlen. Antibiotikum-kúra esetén a probiotikumot leghamarabb két órával az ATB alkalmazása után vegyük be! Előnyös a probiotikumforrásokat kombinálni – vagyis az élőkultúrát tartalmazó élelmiszerek és az étrendkiegészítők együttes fogyasztása ajánlott. Figyeljünk oda arra is, hogy az általunk választott probiotikus készítmény több baktériumtörzset tartalmazzon. Hosszú távú, akár éveken át tartó alkalmazása azonban ezen készítmények esetén sem ajánlott (ahogy más étrendkiegészítőké sem), hiszen szervezetünk hajlamos „ellustulni“, hozzászokni a külső pótláshoz, s szinte teljesen háttérbe szorítani saját feladatait.
